A Titanic-kal ezúttal északi vizekre evezünk: tekintsük meg a Dina vagyok és a Csak egy szerelmesfilm rendezőjének, Ole Bornedalnak legfrisseb darabját, a Szabadíts meg minket a gonosztól!-t.

Dánia. Egy elhagyatott tengerparton egy feltűnően öltözött nő egy igaznak vélt történetet mesél. Szavai által megismerjük a semmirekellő kamionsofőrt, Larsot és jól szituált testvérét, Johannest, Johannes szemrevaló feleségét, Pernille-t; az önjelölt városatyát, Ingvart és az ő támasztát, a szeretett Annát; valamint Alaint, a bosnyák bevándorlót.

A karakter-rendszer részletes bemutatása után útjára indul a meghökkentő, egyáltalán nem kiszámítható, pontról pontra kidolgozott skandináv rémmese.

Lars egy fuvarja során részegen véletlenül elüti az épp Pernille-hez igyekvő Annát, és ez nem csupán a nő halála miatt okoz komoly fejfájást számára, hanem azért is, mert tisztában van azzal, hogy a befolyásos özvegy, Ingvar keze mindenhova elér. Így a nő holttestét elrejti és mindent megtesz, hogy a gyanút a legvalószínűbb bűnbakra terelje: Alain a homályos múltja és muzulmán vallása miatt épp megfelelő a célra – az esti faluünnep pedig alkalmas a lebuktatásra. Alaint megverik, megalázzák, halállal fenyegetik, miközben gyér nyelvismerete okán ő nem is igazán érti, miért bánnak így vele.

Lars jólelkű bátyja, Johannes a saját házukba menekíti a gyanúsítottat, megpróbálja megvédeni a – szerinte – ártatlanul megvádolt férfit a felbőszült tömeggel szemben, ám azt nem veszi számításba, mekkora veszélybe sodorja ezzel feleségét, gyermekeit és saját magát.

Ezzel eszeveszett hajsza veszi kezdetét – Johannes házának ostroma, jónéhány golyó a fejbe a megtorló Ingvar fegyveréből, zajok, füst, tűz, vér… Lehengerlően katartikus képsorok hozzák meg a film csúcspontját – egyszerre érezzük a pokol legmélyebb zugait, a halál közelségét, a megtorlást, a megsemmisülést és a feloldozást.

A rideg, túltelített színekkel, a zörejekkel és a zenével rendkívül jól bűvészkedő Ole Bornedal kitalálta, mi kell a skandinávoknak (és a Titanic-fanoknak), és attól sem riadt vissza, hogy rendesen széttiporja a néző lelki világát. De ezek és a hamisíthatatlan északi atmoszféra teszik igazán érdekessé a filmet, melynek kulcsjeleneteit sajátságos módon emeli ki a zörejek, dialógok helyett puszta zenével, és ezek a misztikus jelenetek csak tovább fokozzák a nyugtalanságot és a zaklatottságot. 

A Szabadíts meg minket a gonosztól! szociográfiája manapság nagyon aktuális. Az elszeparált kisközösségen (ha tetszik, minitársadalmon) belüli szerepháló és konfliktusrendszer jól szemlélteti a mai társadalmak egyre széthúzóbb, egyre ellenségesebb mivoltát; és bár Bornedal különleges köntöst húzott eme társadalomkritikára, mégis világossá válik, hogy a modern világ mozgatórugói között egyaránt szerepel többek között a rasszizmus, a gyűlölet és az erőszak. A film politikai elméletek tömkelegével és erős előítéletekkel sűrűn tűzdelt, és ezek ideáit a dán rendező nyíltan adja karakterei szájába.

Ole Bornedal érdemeit tovább növeli az a módszer, amivel időről-időre Hollywoodot Európába, és Európát Hollywoodba költözteti. Kezdte ezt 1994-ben az Éjféli játszmával (Nattevagen), amit 3 évvel később az Egyesült Államokban rendezett meg Éjjeliőr a hullaházban címmel, aztán jött a Szabadíts meg minket a gonosztól!, ami az amerikai Szalmakutyák újragondolása – méghozzá egy hamisítatlan észak-európai remake-ben.

Ha valaki szívesen összehasonlítaná ezt a darabot más Bordenal-alkotásokkal, az a Titanic végén, április 18-án éjjel háromnegyed 3-kor (vagyis 19-én hajnalban) kapcsoljon a Duna Autonómiára a Dina vagyok-ért, vagy látogasson el Csak egy szerelmesfilmet nézni a Cirkoba 21-én 18:30-kor.

Írta és rendezte: Ole Bornedal
Fényképezte: Dan Laustsen
Vágó: Anders Villadsen
Zene: Stefan Nilsson 
Szereplők: Lasse Rimmer, Lene Nystrøm, Jens Andersen, Bojan Navojec, Mogens Pedersen

Megosztás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.