A kanadai Matthieu Ratthe kisfilmje rövid, mégis egyszerre hordozza magában a horrorfilmek és a drámák tökéletesen kidolgozott elemeit, amit igazán szépen megkomponált képekkel és feszültséggel telített zenével tesz teljessé. A holló, mint a halál szimbólumának központi szerepe és az emberi előítéletesség ereje okozza azt a meglepetést, ami miatt ezt a filmet mindenképp látni kell.

Megosztás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.